A Nap Felfedezése: A szender

Találkoztatok már a szenderrel?

Na, és most jön - Tőletek - az a kérdés, hogy vajon mi a fene az a szender? 

Biztos láttatok, vagy legalább legtöbbetek látott már egy furcsa, kolibriszerű, egy helyben lebegő lényt, amint a muskátliból szerette volna a benne lévő nektár kiszívogatni.

Én, amikor először megláttam, teljesen megzavarodtam. Ez egy kolibri. - állapítottam meg. De kolibrik csak az amerikai kontinensen élnek.- jött az újabb kijelentés. Teljes kétségbeesés. Mi ez a lény?!

A természet helikoptere. 
Forrás: https://szrterra.wordpress.com/2014/04/22/a-nap-kepe-a-kolibri-lepke/

De, évekkel később, végre teljes képet kaptam erről a lényről:

Ő nem egy aprócska madár, hanem egy nagyra nőtt rovar. Méghozzá egy olyan rovar, amely a lepkék rendjéhez tartozik, és fajai külön családot alkotnak, szenderfélék elnevezéssel. Az elnevezés az életmódjukból akad: A legtöbb faj éjszaka aktív, nappalait fatörzsökön vagy más rejtekhelyen töltik el, alva, SZENDERegve. 

Ez alól a szabály alól pont kivétel képez az egyik leggyakoribb szender, melyet itthon találunk: a kacsafarkú szender (Macroglossa stellatarum). 

A kacsafarkú szender legtipikusabb ismertetőjele a potrohvégi "kacsafark", amely fekete-fehér pamacsokból áll. Ennek segítségével tudja kormányozni magát cikázó repülése közben. Elülső szárnyai hosszabbak, barna színűek harántcsíkokkal, míg hátulsó szárnyai narancssárga színűek. Feje nagy, csápjai vaskosak és a kiszélesedők. Teste tömzsi, erősen szőrözött.

Ez a faj leginkább Európa déli, mediterrán vidékein él, innen látogat el hazánkba, de a Magyarország szubmediterrán részein élő állományok állandóak, itt is telelnek. A telet pincékbe, barlangokba húzódva vészelik át. Főként a erdei tisztásokon, erdőszéleken él, de gyakran a városokban, parkokban, virágoskertekben is észrevehetjük. Elsősorban a tölcséres virágokat látogatja. 

Több társától eltérően, ez a faj napközben látogatja a virágokat, kolibrikre emlékeztető módon lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors, a másodpercenkénti 50-100 szárnycsapásra is képes.

Kacsafarkú szender.
 Forrás: http://thrumyeye.deviantart.com/art/Happily-Humming-554627487

Még egy érdekesség: A kacsafarkú szender angol elnevezése: Hummingbird hawk-moth, ahol a "hummingbird" kolibrit, tükörfordításban "zümmögő madar"-at jelent.

Forrás: 

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.hu/2012/10/a-szender-aki-nem-nappal-szendereg.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsafark%C3%BA_szender

Ruha és test

Napfényes jó napot Mindenkinek!

Tudtátok, hogy az ókori egyiptomi nép nagy figyelmet szentelt a ruházkodásra, a hajviseletre, a különböző szépítőszerek, krémek használatára?! Ebből a szempontból nem sokban különböztek a mai emberek attitűdjétől. Meglehetősen hiúak voltak.
A folyton változó divatot követve az előkelő hölgyek egyre díszesebb ruhákat hordtak, hajviseletüket is ennek megfelelően változtatták, a szépen gondozott haj fontos része volt az elegáns megjelenésnek: fésülték, göndörítették,  bodorították, súlyos copfokba fonták vagy hagyták, hogy szabadon borítsa a vállukat, mindemellett jogot engedve a paróka viselésének. Eszméletlen mennyiségű olajat, pomádét, krémet, kenőcsöt használtak, nem beszélve a szépítőszerekről. Maradtak fent olyan receptek, melyek a haj ápolását szolgáló szerek elkészítését írták le. Egy orvosi papirusz nem kevesebb mint nyolcszáz szer receptjét sorolja fel.

Például, hasznos dolognak tartották a fejbőrt "mézbe kevert, porrá tört szamárfoggal" bedörzsölni, mivel ez a gyógykenőcs visszaadta a haj vitalitását.

(Nem ítélkezem.)

Ha valaki viszont hajhullással küzdene, az ókori egyiptomiak ezt tanácsolják:

"Keverj össze oroszlán-, víziló-, krokodil-, macska-, kígyó-, és vadkecskezsírt, és ezzel kend be a fejtetődet..."

(Remélem, megéri az áldozatot.)

És amennyiben a "test rossz szaga" ellen szeretnénk védekezni, "tölgyfagubacsban kell kifőznünk egy strucctojást és egy teknősbéka páncélját".

(Csak reménykedhetünk, hogy nem ront a helyzeten.)


(...)

Forrás: Francois Trassard, Dominique Antérion, Renaud Thomazo: Mindennapi történelem. Magánélet a fáraók korában. Corvina Kiadó, 2011.